Célkitűzések
Miért van szükség az NTAK-ra?
A kormány által elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában megfogalmazott alapvető cél, hogy 2030-ra Magyarország Közép-Európa vezető turisztikai térségévé váljon, és elérje az 50 milliós vendégéjszaka számot. Ugyanígy deklarált cél az úgynevezett digitális turizmus fejlesztése, amely a teljes szektorban bővítendőnek tartja a digitális megoldások, szolgáltatások és élmények lehetőségeit és körét. A kitűzött célok eléréséhez elengedhetetlen, hogy a turizmusfejlesztési döntésekhez megfelelő mennyiségű és mélységű, naprakész információ, vagyis releváns statisztikai adat álljon rendelkezésre.
A digitális statisztikai adatgyűjtés céljai:
- minden hazai szálláshely, vendéglátóhely és turisztikai attrakció forgalmi, statisztikai adatainak valós és naprakész mérése;
- az ágazat versenyképességét célzó stratégia, fejlesztések, kampányok hatékonyabb tervezéséhez és azok hatékonyságának méréséhez a releváns adatok integrálása;
- a szálláshelyekre vonatkozó foglaltsági és előfoglalási adatok alapján előrejelzések készítése a várható vendégforgalomról, amelyek alapján a beavatkozási pontok hatékonyabban kijelölhetőek;
- egységes, országos, naprakész szálláshely, vendéglátó üzlet és turisztikai attrakció adatbázis létrehozása;
- a turisztikai ágazat fehérítése.
Adatok
Milyen adatok kerülnek az NTAK-ba?
Az NTAK-ba az egyes szálláshelykezelő, vendéglátó és jegyértékesítő szoftverekből kizárólag statisztikai adatok érkeznek. A rendszer semmilyen személyes adatot nem fogad be, nem rögzít, és nem tárol. A beérkező adatok alapján az egyes szolgáltatásokat igénybe vevők az NTAK-ban semmilyen módon nem beazonosíthatóak. Személyes adatok kezeléséről kizárólag az egyes szálláshelyek esetében beszélhetünk. Amennyiben egy szolgáltató olyan adatokat rögzít, amelyek a szolgáltatást igénybe vevő beazonosítására alkalmasak, abban az esetben a szolgáltató adatkezelési tájékoztatót készít, amelyet szükséges az igénybe vevővel ismertetnie és elfogadtatnia.
A 2016. évi CLVI. tv., a turizmus törvény alapján az NTAK-ba beküldendő adatok körét, a regisztrációval és az adatszolgáltatással kapcsolatos részleteket, az NTAK üzemeltetője és a szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet és a turisztikai attrakció üzemeltetője által használt SZEÜSZ-öket a jelen honlap megfelelő szolgáltatóra vonatkozó menüpontjaiban mutatjuk be.
Ki fér hozzá az NTAK adataihoz?
A jogszabály előírásainak megfelelően az NTAK az MTÜ felügyelete alatt működik. Az MTÜ a szálláshely-szolgáltatóktól, valamint a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók üzemeltetőitől beérkező statisztikai adatok alapján kimutatásokat, összefoglalókat, elemzéseket készít a turisztikai ágazat számára. Az adatokból összeállított előrejelzések alapján arra is van mód, hogy egy területen célzott, gyors és hatékony marketingbeavatkozás történjen a stratégiában vállalt célok elérése érdekében.
Az MTÜ jogosult a szálláshely-szolgáltatók, a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók üzemeltetői által beküldött adatokat a turizmusfejlesztést segítő kutatási, fejlesztési feladataihoz felhasználni, valamint a rendelkezésére álló adatokból szakmai összefoglalókat, helyzetjelentéseket, értékeléseket, előrejelzéseket készíteni, és ezeket – az adatbeküldő azonosítására alkalmatlan formában – nyilvánosságra hozni.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az egyes szálláshely-szolgáltatók, valamint a vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók üzemeltetőinek tevékenységéhez kapcsolódó bevételi adatokra lát rá annak érdekében, hogy a hatáskörébe tartozó ellenőrzési eljárások eredményessége tovább javuljon. Hosszabb távon cél az online pénztárgépek és az NTAK adatainak teljeskörű összevethetősége annak érdekében, hogy a turisztikai szektor bevételei teljeskörűen átláthatóak legyenek, védve ezzel a tisztességesen adózókat és elősegítve a gazdaság további fehérítését is.
Az MTÜ a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal kötött együttműködési megállapodás alapján az adatszolgáltatásra kötelezett szálláshely-szolgáltatók, vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók üzemeltetői által az NTAK-ba beküldött adatokat továbbítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére.
A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikai törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében a szálláshely-szolgáltatók, valamint a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók üzemeltetői által az NTAK-ba beküldött statisztikai adatokhoz fér hozzá. Hosszabb távon cél a kettős adatszolgáltatás megszüntetése annak érdekében, hogy az NTAK-ba érkező adatok kiválthassák az egyéb turisztikai statisztikai adatszolgáltatást.
A területileg illetékes önkormányzatok kereskedelmi hatóságként a szolgáltatók ellenőrzése érdekében látnak rá az illetékességi körükbe tartozó szálláshelyek és vendéglátó üzletek által beküldött adatokra. Mivel az NTAK-regisztrációt és az adatszolgáltatást is a jegyző, mint kereskedelmi hatóság ellenőrzi, így az esetleges hiányosságok, a működési engedélytől eltérően regisztrált adatok, az elmaradt vagy nem rendszeres adatszolgáltatás esetén a jegyző számára a jogszabály hatékony és szigorú szankcionálási lehetőségeket biztosít.
A területileg releváns forgalmi adatokra az egyes szolgáltatók és üzemeltetők is ráláthatnak. Az MTÜ fontos feladatának tartja, hogy az adatbeküldők rendszeres riportokban megismerhessék különböző versenytársaik eredményeit a beküldött statisztikaik adatokon révén.
Jogszabályok
Az NTAK-regisztrációt törvény írja elő a szálláshely-szolgáltatók, valamint a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók üzemeltetői számára. Ugyancsak jogszabályok rendelkeznek az NTAK működéséről, az adatszolgáltatás ellenőrzéséről, a beérkező adatok köréről és az NTAK-ba érkező statisztikai adatok hozzáférhetőségéről.
- a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény
- a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény
- a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény
- a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet
- a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet
- a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet
- a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet