ASP/NTAK

 

Az NTAK működését a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény határozza meg, a részletszabályokat pedig a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet és a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az önkormányzati ASP keretrendszerben elérhető az NTAK szakrendszer, amely a turisztikai ágazat adatszolgáltatásával kapcsolatos jegyzői feladatokhoz, ellenőrzésekhez nyújt támogatást.

2021. október 11-től az NTAK üzemeltetője részére − a 239/2009. (X. 20.) és a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletekben meghatározott − a jegyzők által kötelezően megküldendő dokumentumok másolatát az ASP/NTAK felületen elérhető Dokumentumtárba kell elektronikusan feltölteni. A Dokumentumtár az ASP/NTAK szakrendszer megnyitását követően, a Dokumentumok menüpont alatt található.

A teljes ASP/NTAK szakrendszer önkormányzati felhasználói kézikönyve ­­­­amelyben részletes leírás található az IFA beállítás menüpontról − ide kattintva letölthető, valamint a belépést követően, az ASP rendszerben az Információk menüpont alatt is elérhető.

A Dokumentumtár használatával kapcsolatban felmerült kérdéseit, jelzéseit, kérjük, az alábbi e-mail címre küldje: jegyzok@mtu.gov.hu

Az ASP/NTAK szakrendszerhez való hozzáférést és jogosultságot a Magyar Államkincstár biztosítja.

További információ és elérhetőségek:

Önkormányzati ASP Alkalmazásokat Támogató Főosztály
1138 Budapest, Váci út. 188.
Telefon: +36-1-327-5840
E-mail: asp@allamkincstar.gov.hu    

Szálláshelyek ellenőrzése

A szálláshelyek esetében a 2016. évi CLVI. törvényben előírt kötelező NTAK regisztrációt, valamint a folyamatos adatszolgáltatást a területileg illetékes jegyző ellenőrzi.

Az alábbi összefoglalót a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)., mint az NTAK-nak a Kormány által kijelölt üzemeltetője állította össze a hatályos, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) alapján.

Az alábbi tájékoztató tartalmazza a szálláshelyek hatósági ellenőrzésének egyes típusaival összefüggésben a jegyző számára rögzített feladatokat.

 

Hatósági ellenőrzés 6 évente legalább egy alkalommal
Korm. rendelet 7/A.§ (3) bek. és (10) bek.

A jegyző a nyilvántartásba vett szálláshely-szolgáltatót 6 évente legalább egy alkalommal hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi.

A jegyző azon túl, hogy az illetékességi területén lévő szálláshely-szolgáltatók teljesítették-e a regisztrációs és rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségüket az NTAK felé (hiszen erre évente köteles ld. 2. pont), az alábbiakat vizsgálja kiemelten:

  • a szálláshely-szolgáltató eleget tesz-e a Korm. rendelet 5. §-ban meghatározott rendelkezésnek, és
  • a szálláshely megfelel-e a bejelentésben foglalt szálláshely-üzemeltetési tevékenység e rendeletben foglalt és a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén közzétett feltételeinek.

A hatósági ellenőrzés eredményeként készült jegyzőkönyvet vagy feljegyzést a jegyző a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (a továbbiakban: NTAK) üzemeltetője részére a hatósági ellenőrzést követő 8 napon belül megküldi. A vizsgálat szempontrendszere a Korm. rendelet 7/A.§ (6) bekezdésében található.

A jegyzőkönyv és feljegyzés formátumát és beküldési módját a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a honlapján teszi közzé.

 

Éves ellenőrzés – NTAK regisztráció és rendszeres adatszolgáltatás digitális ellenőrzése
Korm. rendelet 7/A.§ (4) bek. és (7) bek.

A jegyző a szálláshely-szolgáltató NTAK felé történő regisztrációs és rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségét évente köteles hatósági ellenőrzés keretében elvégezni, amely az ASP keretrendszer NTAK szakrendszerén keresztül történik:

  • a szálláshely NTAK-regisztráció ellenőrzése: az ASP keretrendszer NTAK szakrendszerén a Szolgáltatási helyek menüpontban,
  • a szálláshely NTAK adatszolgáltatás ellenőrzése: a Szolgáltatási helyek / Napi zárások menüpontban kérdezhető le,
  • az adatok pedig egyesével, vagy Excel-listában is megtekinthetőek.

A jegyző értesíti az NTAK üzemeltetőjét azon szálláshelyekről, amelyek nem rendelkeznek szálláshely-kezelő szoftverrel vagy a hatósági ellenőrzés megállapítása alapján az NTAK-ban nem regisztráltak, vagy az adatszolgáltatási kötelezettségüket nem, vagy nem megfelelően teljesítették.

A hatósági ellenőrzés eredményeként készült jegyzőkönyvet vagy feljegyzést a jegyző a NTAK üzemeltetője részére a hatósági ellenőrzést követő 8 napon belül megküldi.

 

Az MTÜ által hatósági ellenőrzés kezdeményezése
Korm. rendelet 7/A.§ (9) bek.

Az NTAK üzemeltetője jogosult a jegyző, vagy az illetékes hatóság ellenőrzését kezdeményezni. Az NTAK üzemeltetője által kezdeményezett ellenőrzés alapján a jegyző vagy az illetékes hatóság 15 napon belül köteles eljárni.

  

Tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv
Korm. rendelet 7/A.§ (8) bek.

A hatósági ellenőrzésekhez kapcsolódóan a jegyző éves ellenőrzi tervet készít, amelyet a tárgyévre vonatkozóan előre, a tárgyévet megelőző év december 1. napjáig küld meg az NTAK üzemeltetőjének. Az ellenőrzési tervtől történő eltérésről, indoklással együtt, nyolc napon belül értesíti az NTAK üzemeltetőjét. A jegyző a tárgyévet megelőző év december 1. napjáig tájékoztatja az NTAK üzemeltetőjét arról is, ha a tárgyévben nem végez ellenőrzést, vagy az illetékességi területén szálláshely nem üzemel.

A Korm. rendelet 21.§-a alapján a 2021. december 31. napjáig nyilvántartásba vett szálláshelyek esetében amíg az adott szálláshelyet a szálláshely-minősítő szervezet nem sorolja be a megfelelő fokozatba, azaz a szálláshely-minősítési eljárást nem folytatja le, a Korm. rendelet 2021. december 31. napján hatályos szabályait kell alkalmazni, így szálláshely-minősítéssel még nem rendelkező szálláshelyek vonatkozásában a 2021. december 31. napján hatályos rendelkezések alapján szükséges a hatósági ellenőrzéseket is lefolytatni.

Fenti összefoglaló mindössze átfogó jellegű ismertetőnek, és mint ilyen, nem helyettesíti a vonatkozó jogszabályokban foglalt részletes szabályok megismerését, azok áttekintését. Kérdés esetén minden alkalommal tájékozódjon a hatályos jogszabályokból.

 

Idegenforgalmi adó

A helyi adókról szóló 1990. évi C törvény (a továbbiakban: Htv.) szerint idegenforgalmi adófizetési kötelezettség (a továbbiakban: IFA) terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az adott önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát tölt el. Az idegenforgalmi adó megfizetésére a vendég köteles, azt azonban a szállásadó szedi be, vallja be és fizeti be a területileg illetékes önkormányzat számára. Mivel az IFA mértékét és jellegét, akár csak az egyedi mentességi kategóriákat a területileg illetékes önkormányzata rendeletben határozza meg, így ez településenként eltérő lehet.

Ezen az oldalon csak akkor lát az adott településre vonatkozó adatokat, ha a területileg illetékes önkormányzat azokat beállította az NTAK számukra látható (ASP) felületén.

Az alábbi kereső használatával könnyen tájékozódhat az adott településen érvényben lévő IFA mértkéről. Válassza ki a legördülő listából a keresett települést, ezután az oldalon automatikusan megjelennek a helyi önkormányzat által meghatározott IFA mértéke, jellege és időbeli hatályra vonatkozó információk. A táblázat alatt a területileg illetékes önkormányzat által rögzített IFA mentességi kategóriák találhatók, alatta pedig a Htv.-ben előírt mentességi kategóriák olvashatók.

Kérjük válasszon a települést:



Név

Jelenleg hatályos IFA

IFA Jellege IFA mértéke Kezdete Vége

IFA Archívum: Már nem hatályos IFA mértékek

IFA Jellege IFA mértéke Kezdete Vége

Területileg illetékes önkormányzat által meghatározott IFA mentességi kategóriák

 

A Htv.-ben meghatározott IFA mentességi kategóriák

Az IFA alóli mentesség az alábbi, törvényben definiált kategóriákban, valamint a területileg illetékes önkormányzat által meghatározott egyedi esetekben alkalmazható. A Htv. 31. § szerint az IFA kötelezettség alól mentes:

  1. a 18. életévét be nem töltött magánszemély;
  2. a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély;
  3. a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a közszolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá
  4. aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója*;
  5. az egyházi jogi személy tulajdonában lévő építményben, telken vendégéjszakát – kizárólag az egyházi jogi személy hitéleti tevékenységéhez kapcsolódó részvétel céljából – eltöltő egyházi személy;
  6. a honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szervek állományába tartozó személy hozzátartozója, ha a vendégéjszakát az állomány tagjának látogatása miatt tölti a szolgálatteljesítés vagy a munkavégzés helye szerinti településen lévő, a honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szerv rendelkezése alatt álló, szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen, feltéve, ha a településen való szolgálatteljesítés, munkavégzés időtartama legalább egybefüggő 30 nap.
  7. állandó lakos.

* E mentességi szabály alkalmazása során a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja alapján hozzátartozó a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.
A Ptk. 8:1.§ (1) bekezdés 1. pontja szerint közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.