Célkitűzések
Miért van szükség az NTAK-ra?
A kormány által elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában megfogalmazott alapvető cél, hogy 2030-ra Magyarország Közép-Európa vezető turisztikai térségévé váljon, és elérje az 50 milliós vendégéjszakaszámot. Ugyan így deklarált cél az úgynevezett digitális turizmus fejlesztése, amely a teljes szektorban bővítendőnek tartja a digitális megoldások, szolgáltatások és élmények lehetőségeit és körét. A kitűzött célok eléréséhez elengedhetetlen, hogy a turizmusfejlesztési döntésekhez megfelelő mennyiségű és mélységű, naprakész információ, vagyis releváns statisztikai adat álljon rendelkezésre.
A digitális statisztikai adatgyűjtés céljai:
- minden hazai szálláshely forgalmi statisztikai adatainak valós és naprakész mérése;
- az ágazat versenyképességét célzó stratégia, fejlesztések, kampányok hatékonyabb tervezéséhez és azok hatékonyságának méréséhez a releváns adatok integrálása;
- a foglaltsági és előfoglalási adatok alapján előrejelzések készítése a várható vendégforgalomról, amelyek alapján a beavatkozási pontok hatékonyabban kijelölhetőek;
- a szállás-helyszolgáltatók adminisztrációs- és adóterheinek csökkentése;
- egységes, országos, naprakész szálláshely adatbázis létrehozása; a turisztikai ágazat fehérítése.
- a turisztikai ágazat fehérítése.
Adatok
Milyen adatok kerülnek az NTAK-ba?
Az NTAK-ba az egyes szálláshelykezelő szoftvereken (PMS) keresztül kizárólag statisztikai adatok érkeznek, semmilyen személyes adatot nem fogad be, nem rögzít és nem tárol. A beérkező adatok – vendég neme, állampolgársága, születés ideje, állandó lakcímének települése és irányítószáma – alapján az egyes vendégek az NTAK-ban nem beazonosíthatóak . Személyes adatok kezeléséről kizárólag az egyes szálláshelyek esetében beszélhetünk. Amennyiben egy szálláshely rögzít olyan adatokat, amelyek a vendég beazonosítására alkalmasak, abban az esetben a vendég személyes adatainak kezelésére vonatkozóan a szálláshelynek szükséges adatkezelési tájékoztatóval rendelkeznie, és azt a vendégekkel megismertetnie, elfogadtatnia.
Az NTAK deperszonalizált statisztika adatai alapján a legfontosabb turisztikai mérőszámokat lehet látni: hány turista, melyik országból, hány napot tölt el hazai szálláshelyeken, milyen szolgáltatásokat vesz igénybe és mennyi pénzt költ. Az NTAK-adatszolgáltatásban a Központi Statisztikai Hivatal 1036 és 1761 számú nyomtatványaiban meghatározott adatkörök képezik a beérkező adatok jelentős részét. Ez egészül ki néhány elemzést segítő, modernebb részadatkörrel, mint például az értékesítési csatorna vagy a vendégszegmens. Az NTAK-ban tehát kizárólag turisztikai célú, kumulált, statisztikai adatgyűjtésről van szó.
Az NTAK adatkezelési tájékoztatója itt olvashatóHozzáférés
Ki láthat rá az NTAK adataira?
A jogszabály előírásainak megfelelően az NTAK a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) felügyelete alatt működik. Az MTÜ a beérkező statisztikai adatok alapján kimutatásokat, összefoglalókat, elemzéseket készít a turisztikai ágazat számára. Az adatok alapján előrejelzések készíthetőek, és arra is van mód, hogy egy területen egy adott időszak adatai alapján célzott, gyors és hatékony marketing beavatkozás történjen a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában vállalt célok elérése érdekében.
A területileg illetékes önkormányzatok az idegenforgalmi adófizetés ellenőrzése érdekében látnak rá az illetékességi körükbe tartozó szálláshelyek vonatkozó statisztikai adataira. Mivel az NTAK-regisztrációt és az adatszolgáltatást is a jegyző, mint kereskedelmi hatóság ellenőrzi, így az esetleges hiányosságok, működési engedélytől eltérően regisztrált adatok, elmaradt vagy nem rendszeres adatszolgáltatások esetén a jogszabály hatékony és szigorú szankcionálás lehetőségeket biztosít számára. Hosszabb távon cél az idegenforgalmi adó online bevallásához minden feltétel megteremtése, ezzel együtt az adónemhez kapcsolódó mindennemű adminisztráció digitális útra terelése is.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az egyes szálláshely-szolgáltatók tevékenységhez kapcsolódó bevételi adatokra lát rá annak érdekében, hogy a hatáskörébe tartozó ellenőrzési eljárások eredményessége tovább javuljon. Hosszabb távon cél az online pénztárgépek és az NTAK adatainak teljeskörű összevethetősége annak érdekében, hogy a turisztikai szektor bevételei teljeskörűen átláthatóak legyenek, védve ezzel a tisztességesen adózókat és elősegítve a gazdaság fehérítését is.
A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikai törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében a jogszabályban meghatározott adatokhoz fér hozzá. Hosszabb távon cél a kettős adatszolgáltatás megszüntetése annak érdekében, hogy az NTAK-ba érkező adatok kiválthassák az egyéb turisztikai statisztikai adatszolgáltatást.
A területileg releváns forgalmi adatokra a jövőben az egyes szálláshely-szolgáltatók is ráláthatnak majd. Az MTÜ fontos feladatának tartja, hogy az egyes szálláshelyek a saját és regionális adatok ismeretében összehangolt desztinációként lépjenek fel nem csak az attrakciókat, de az árképzést illetően is.
Jogszabályok
Milyen adatok kerülnek az NTAK-ba?
Az NTAK-regisztrációt törvény írja elő a szálláshelyek számára, ugyan csak jogszabályok rendelkeznek az NTAK működéséről, az adatszolgáltatás ellenőrzéséről, a beérkező adatok köréről és az NTAK-ba érkező statisztikai adatok hozzáférhetőségéről.
- A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény
- A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet
- A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet
- Egyes kormányrendeleteknek a turizmus-vendéglátás ágazatot érintő stratégiai célú módosításáról szóló 501/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet
